Sziasztok!Ismét egy személyes írással készültem ez pár szösszenet lesz a mindennapjaimból.
Aki ismer tudja, hogy általában a sajátos megoldások széles repertoárja az ismeretemben van... tehát elég szokatlan módon oldom meg a dolgokat legyen szó bármiről..
Nápolyi:
Az egyik barátnőmmel találkoztunk a napokba és mivel éhesek voltunk bementünk a közeli boltba, (minek nevét a reklám miatt nem publikálom) és vettünk nápolyit meg chipset meg én egy üveg vizet.
A boltból kilépve gondoltam hogy egy laza csukló mozdulattal bele teszem a reklám zacskóba a nápolyit (persze a szatyor már tele volt és mind két kezem is)..
- Ne segítsek? - kérdezte a barátnőm.
- Nem kell, megoldom. - ebben a pillanatban a nápolyi a földön landolt... (TAPS) elkezdtem nevetni, ő is és a körülöttünk lévő ember is.. sőt..
- Évi, az a srác neked gratulált?
- Hol, ki? - kérdeztem én tudatlanul, amint kiderült a bolt melletti étterem teraszán ültek kint vendégek és gratuláltak nekem... hát igen... ehhez kell némi tehetség... Indultunk a zebra fele, ahol lámpák voltak így vártunk a zöld jelzésre, velünk szemben egy nő közlekedett, aki azt mondta: "Ügyes voltál" - én mosolyogva megköszöntem és nevettem tovább...
Hát valami efféle dolgokat szoktam produkálni, a két bal lábam is néha megakad a másikba... szóval asszem ennyit a megoldott eseteimből...
Szép napot, napsütéses hétvégét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése