Tavaszra hangoló

Sziasztok!

Elég régen sikeredet írnom és a mai írásom sem túl mélyen szántó, de per pillanat ennyire telik az időmből és energiámból. Bocsánat.

Szóval így pár nappal Húsvét előtt, gondoltam mesélek egy kicsit arról, hogy miért is szeretem a tavaszt.

• Virágok, rügyező fák, bokrok - szerintem a látvány magáért beszél. Minden él és újjá szület.

• Előkerülhet az őszről jól ismert bőrdzseki. 
• Most az új kedvencemmé vált kalapok, egyébként, mikor kisebb voltam sokat hordtam kalapot, sapkát, basball sapkát, csak valahogy elmaradt utánna....
• Hosszú séták, oké ez igazából megegyezik a legelső tartalmával, de télen a hidegbe nem szeretek sétálni...
• Blézerek, farmerdzsekik és sport cipők, a világ legkényelmesebb dolgai... szerintem.
• Tavaszi dekorációk.

Nos körülbelül, ennyi lenne a rövid szösszenet, mert ugyan az idő jó, de én megfáztam és ahogy hangom nincs, úgy nagyon a nyomhagyás sem sikerül ezen körülmények között.

Élvezzétek a tavaszt! Kellemes húsvéti ünnepeket!

Elméláztam...

Sziasztok!

Ismét már rég írtam ide, és már egyszer hasonló témával is készültem, mint most...

Egyetemi tanulmányaim alatt gyakran megkérdezik, hogy milyen a jó gyógypedagógus, milyen a jó pedagógus?
Azt még nem kérdezték meg tőlünk, hogy milyen a jó szülő esetleg milyen a jó diák...
Minden bizonnyal ez evidens...

A válaszként tulajdonságokat kellene fel sorolni esetleg egy tökéletes embert leírni, de mint tudjuk senki sem tökéletes, pláne nem úgy, hogy minden nap változatosnak kellene lennie és mindig a maximumot nyújtani, hiszen ezt várjuk el egymástól nem?

Legyen az pedagógus, szülő, diák, orvos, tűzoltó, villany szerelő, varró nő... Mindenki végezze tökéletesen a munkáját, nehogy hibát vétsen.. hiszen tudjuk emberi dolog, ha valaki hibát vét.

Elég komplex szerintem a dolog, hiszen igen egy pedagógusnak hatalmas felelősség nehezedik a vállán, akár egy orvosnak még ha nem is egyforma dolgokban mérjük, de mindkettő egy-egy életet tart a kezében, vagy a naplójában.

Rendben nyílván most a költői túlzással éltem, de gondoljunk csak bele...

Ott egy kis élet a kezedben, vagy ép már nagyobbacska és te és a szülei a kortársak formálják, minden körülötte lévő alakítja, öntözi, mint az eső a növényeket, fénnyel táplálja és ékesíti, növeszti... Ilyen a pedagógus, a szülő, a környezet.

Hatalmas kincs, lehetőség és érték van a kezünkben, a jövő, a jövő polihisztorjai, orvosai, politikusai, szakemberei, művészei, pedagógusai és maga a jövő, kinek, minek a testét képezzük és lényét alakítjuk... ez mind-mind hatalmas felelősség.

Csak azt remélem, hogy a kezem alatt, majd jó kezekben lesznek a jövőnk lehetőségei.

Szépséges estét nektek!