Ismét én, és ismét egy komolyabb szösszenettel érkezem.
A téma a stressz és saját stresszem, stressz kezelésem (elég labilis lábakon áll).
Nem vagyok jó ebben... Nagyon sokszor miniatűr dolgokon nem tudok egyről a kettőre jutni ha a stresszről van szó. A környezetemben kevés olyan embert ismerek, kinek hasonló kép rosszul megy ez az iparág úgy, mint nekem. Azért akad.
Igyekszünk egymást nyugtatni és biztatni ezeken a napokon mikor a fekete szösszenet megérkezik és kopogtat az ajtónkon.
Én saját magamnak igyekszem megfelelni, na meg persze nem akarok senkinek sem csalódást okozni, legalább is a negatív fajtát biztos nem... innen ered a probléma. Ha valami vészesen közeledik például egy határidő és nem vagyok legalább kész 2-3 nappal előtte rosszul érzem magam, de úgy nagyon. Ha valamit nem tudok a lehető legjobb tudásom szerint megcsinálni teljesen mindegy milyen okból ismét beköszön a feketeség (stressz)....
Még nem említettem a stresszem aggódási fokát, ami szintén nem normális határokon van...
A kérdés miket magatokban feltesztek teljesen jogosak. Tudom, hogy nem normális, de dolgozom rajta....
Szerencsére egyre jobban megy ez a munka, hogy kevesebbet és kevésbé stresszeljek ezekben a helyzetekben. Mert tudom nem segít, sőt az aktuális teljesítményemen csak ront... Szóval barátocskám maradj az ajtón kívül! Gondolom magamban.
A módszerek.. nagy levegőt veszek átgondolom mit tudok tenni, elengedem a negatív gondolatokat és fókuszálok arra, hogy meg tudom és meg kell tudnom csinálni!
Ha már azt érzem, íj az az akaratos kis dög kopogtat és nem hajlandó távozni a küszöb elől... pihenek. Igen pihenek, mert rájöttem ha pont akkor nem engedem meg magamnak sokkal jobban szét esem és annak aztán nincs értelme... szóval ha nem muszáj és máskor megoldható este hét után nem vagyok hajlandó ezekkel foglalkozni, ha tényleg nem másnapra kell, vagy tudom hogy lesz rá máskor is időm.
Azt az időt, mit a negatív gondolatokra pazarolnék el a hobbimnak adom és élvezem, kikapcsol, lenyugszom.
Még egy jó tanács... talán magamnak is:
NE légy annyira szigorú magadhoz és ne feled emberből vagy, tehát hibázol.
Csodálatos napot a feketét, hagyjátok az ajtón kívül!