Álom munka

Sziasztok!

A mai bejegyzésemben az álom munkámról fogok beszámolni.. nem is tudom hol kezdjem el, hiszen rengeteg dolog érdekelt mindig.... Az állatok, a gyerekek, a segítés, a művészet mindenféle formája, a pszichológia, a kommunikáció, az emberek, a természet és valljuk be: az ételek.

Hogyan lehetne mindezt kivitelezni egy munkában? Szerintem nagyon nehezen... vagy még is megoldható lenne?

Azt gondolom igen. Lehetek egyszerre állatokkal, gyerekekkel, segíthetek és alkothatok, ember ismeretet tanulhatok folyamatosan és a kommunikációs készségem fejleszthetem, sőt fejlesztenem szükséges, körül vehet a természet és ha mázlim van még ehetek is (az utóbbi kivitelezhető a legnehezebben). Mindezt hogy?

Pedagógus leszek, ráadásul gyógypedagógus, mi lhetne ennél jobb munka, ha a hobbim, érdeklődési köröm és életfelfogásom egy hivatásban megtalálhatom? CSak az élet lehet jobb, de ahoz, kell valami, valami, amit nem munkának, hanem hivatásnak hívunk.

Ez lett volna mindig is az álom melóm? Csak nem tudtam? Még ez is meglehet....

"Hivatásod legyen: élni másokért."

Csodálatos estét!

Trio a tapasztalásról

Sziasztok!

A mai bejegyzésem témája mindig is foglalkoztatott, mindig is érdekelt és tudom, sosincs vége... amolyan végtelen történet... egy élethosszig tartó. Nem más, mint a tanulás és a tudás, esetlegesen a tanítás.

Gondoltam először pár szóban a tudásról, hiszen még is csak valahol el kell indulni...

A tudás egy különleges ismeretet jelent az embereknek, ami mindenkinek más menyniségben minőségben, tapasztalatban és maga a megszerzés és felhasználás módjában. Mindenkinek van tudása, kinek ebben kinek abban a nagyobb és elmélyültebb, átfogóbb. Egy dolog biztos, nincs olyan ember, ki minden ismerettel rendelkezne, hiszen ahány élet, anyni ismeret és annyi történés. A tudást lehet bővíteni és témakörét kiszélesíteni, de sosem lesz senki tudása igazán teljes.... szerintem szörnyű is lenne, nem sokan értenek velem egyett ez ügyben, de hát érthető.

Én úgy gondoom, ha mindenki tudna mindent elvesztené az érdeklődését, akiváncsiságát, hiszen tudná mit válaszol a másik, mit érez... én előbb utóbb magányos lennék, hiába a sok ismeret, valahogy nem én lennék már.

Következőkben a tanulásról... Folyamatosan tanulunk, tapasztalunk és élünk meg olgokat, amelyek tudásunkra nézve jövedelmezőek, még ha nem is mindig annak tűnnek... A tanulás módszertana, tehát igazán széles, bár a nagyokkal egyet értve én is azt mondom, hogy a tapasztalás útján szerzet tudás, tehát a gyakolrati tanulás a leghasznosabb és praktikusabb... gyakorlatias ember vagyok, bár tény valamit hamarább magyarázok el, mint megtudnám csinálni. Ezért a hiányoságomért ellnézést.

A tanulásról folytatva a szót, szerintem csodálatos... a fogantatásunk pillanatától kezdve tanulunk egészen a halálunk pillanatáig, mindig több és több ismerettel rendelkezünk és tudásunk szaporodik, ha nem is egy nagy téma körben, de talán még is a legnagyobb témában... az életben.

Maga a tanítás, mellyel lezárnám a mai gondolat menetem. Úgy gondolom szintén a csodálatos szó jelemzi igazán... Tanítunk magunkat, másokat és az égvilágon bármire... Szintén születésünktől egészen a halálunkig tartó folyamat, hisz ember társainkat már azzal tanítjuk, hogy hogyan szólunk hozzájuk és miként figyelünk rájuk. A véleményünkkel és a saját tapasztalatainkkal taníthatjuk a másikat minden féle pedagógiai beavatkozás nélkül... most jön a leendő pályám: Pedagógia.

Tudásban gazdag, tanítással szép és tanulásban lelkes Vasárnapot!

Semmi sincs, ami...

Sziasztok!

Mostanában elmaradt a publikálás, ezért gondoltam nem adom fel és egy kis gondolat ébresztőt hozok, a lehetetlenről.

A közeljövőben tanítani fogok, pontosabban egy hét múlva túl leszek az első tanításomon és ez más, mint a korrepetálás, melyben már jártaságot szereztem...

Ez valami új helyzet, valami más és számomra félelmetesebb, mint az eddigi megpróbáltatások. Egy új kihívás, ami félelemmel tölt el... ami egyszerre egrémít és csábít. Valami különleges varázslat, mi magához hív.

Tudom nem lehetetlen, hiszen semmi sincs, ami lehetetlen.

Gondolhatod, hogy leheteltlen létezik... sokéig azt gondolták az őseink, hogy nem fogunk repülni, mint a madarak., most pedig már vasmadarak borítják az eget. A kommunikáció egyszerre magas és mély fokozatát éli, az ősírások, pedig, már bárhol és szinte bárkinek olvashatóak. Elektromosságot használunk, új dolgokat találunk ki és alkotunk meg... Nincs lehetetlen.

Kellő akarat, céltudatosság és kitartás kell, valamit jó adag mázli és bármi sikerülhet.
Sikerülni- e kell, ahogy én szoktam fogalmazni... már csak azért is sikerülni fog.

Szépséges estét, a lehetetlen legyőzését!

Semmiség...

Sziasztok!

Bár a cím semmit jelebt, ami jelenthet mindent és bármit vagy éppen valamit (filozófikus gondolatok pipa)
.
Nem tudom még pontosan mire is  készülök, mivel egy kancsó tea, pléd és beöltözésem mellett az ágyat nyomom... Megfáztam, vagy infulenza vagy hasonló.

Gondoltam most van időm és írhatok, semmi fontosat, csak valamit. Semmit mondó apróságot, felesleges fecsegést csak, hogy legyen társaságom.

Szeretek sétálni és kirándulni és természetesen utazni is élvezem azt a csendet, amit mások szeretnek, bár bizonyára sőt tudomásom szerint is zajos. Mindig van zaj, mindig van rezgés, csak a kérdés a nagysága és milyensége.

 "Csendes" perceim a gondolataimnak, az emlékeknek és a terveimnek szoktam szentelni, vagy csak élvezem azt, mivel megáldott a természet és az élet. Az apróságokat, ha úgy tetszik a semmiségnek tűnő végtelenséget.

Egyre inkább felfedezem, hogy minden össze függ, és a hálók körül szőnek mineket és életünket, pontosabban az egész életet. Olyan mintha a semmiről írnék és üres fecsegésnek tűnik tudom.... A gondolat menetem és a sorok jelentését csak azok érthettik, kik hasonlógobdolat világgal rendelkeznek, mint én, vagy igazán ismernek, igazából ők sem. Amit én fejezek ki ezen féle kép és ezzel az érzésekkel élem meg, nem biztos mindenkinek ugyan csak ezt jelentik és így reznek, pedig a fogalmazás megegyezhet.
Milyen sokfélék vagyunk.. ahány ember, annyi féle... Csodálatos.

Értékes, mosolygós perceket és bölcs gondolatokat, csodálatos semmiségeket kívánok nektek!