Sziasztok!
Nem tudom mennyien gondolkodtatok azon már, hogy hol a helyetek az univerzumban, és a világban vagy a szűk környezetetekben? Kik vagytok ti? Miért vagytok ti? Mi a sorsotok? Mit miért tesztek? Kik vesznek titeket körül? Mit és hogyan kell mondanotok másoknak? Miért mondjátok úgy ahogy?
Én gyakran gondolkozom ilyesmin és efféle kérdéseken és persze a válaszok is igen csak érdekelnek, egy dolgot viszont tudok, hogy ki szeretnék lenni és az az elsődleges, hogy ennek eleget tegyek és az legyek, aki lenni szeretnék... remélem értitek.
Gyakran gondolkozom még olyanokon, hogy mi az elfogadás? Hogyan beszélhettünk elfogadásról, ha mi sem fogadjuk el a nem elfogadókat. Hogyan beszélhetünk arról, hogy nem ítélünk elsőre, hiszen mindig van egy első benyomás és bármilyen hihetetlen, ezen változtatni lehet, bár megváltoztatni már nem tudjuk. Szóval érdekes egy paradoxon ez is...
Mi is a helyzet a megtapasztalt és meg nem tapasztalt dolgok véleményezéséről? Hisz nem lehet arról írni, mit még nem tapasztaltál meg és számtalanszor írunk a háborúkról is, példának okáért.
A kimondott szavak valóban elszállnának? Vagy van, aki hisz még a szavak erejében... megsúgom egy van... én.
Tényleg akkora szúrás, tőr döfés lehet egy egy szó? A másik pedig tényleg biztonságot adó?
Valóban létezik az örökké? Valósak a történelem tényként közölt dolgai? Amit elénk tesznek valóság-e vagy az egész olyan, mint a mátrix? Tényleg nem létezik lehetetlen? Te hiszel a földönkívüli kérdésben?
Érdekes és zavaros kérdések tudom... a válaszok összetettek és lehet, hogy oly végtelenek, mint azok a gondolatok és feladványok, miket az elmém bugyraiban tárolok.
Jó elmélkezést! Csodálatos és csillagos estét!