"A csend is beszél csak érteni kell a szavát."
Sziasztok!
Ismét egy bejegyzéssel készültem nektek, amit bár tegnapra szántam, de akkor az internet világába nyomoztam.
Olvasóim páran tudják, hogy nem hallok siket vagyok, de mindez nem születésem óta van, tehát beszélek (többet is mint kellene).
A zene fontos szerepet játszott egykor az életembe, és még ma is játszik és játszani is fog, mint ahogy a csend... Tudom kicsit ellent mondásos ez az egész...
De a csendről akkor beszélünk általánosságban, ha megszűnik, minden hang, zaj... de a csend sosem jön el, hiszen mindig vannak rezgések, rezdülések szóval a csend nem következhet be igazán (kissé filozofikus gondolat). Eközben a zene, amit komponálnak, alkotnak, vagy a zaj, mikor egy mennydörrenést hallunk, hallotok... szóval, a zene is állandóan ott van és a még a csendben is, hiszen a csend rezdülései, az maga a zene...
Szóval a csend és a zene folyton folyvást körül vesz minket, persze nem azonos formában és mértékben.
Ez az én megkomponált zenéről és csendről szóló értekezésem, rövidebb formája.
Szépséges napot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése