2019. augusztus 26., hétfő

Az igazi tanítás küszöbén

Kedves Olvasóm!

Elmondhatom neked, hogy most szeptemberben gyógypedagógusként vonulok be egy tanterembe és tartok ott órát. Friss diplomás, elkötelezett szívű pedagógusként.

Nem tudom, hogy meg van-e hozzá minden képességem, azt tudom, hogy motiváció a maxon. Mint mindig most is igyekszem a tőlem telhető legjobbra és mindezt szívvel és lélekkel. Remélem sikeres lesz ez a trio.

Nagyon rég várok erre, igazából talán mindig erre készültem még az állatorvosos álmaimban is, mert már ott általános iskolában, sőt óvodában, tanítottam és magyaráztam.... Véletlenek nincsenek.

Nem hiszem, hogy jobb leszek ebben a feladatkörben másoknál, de azt tudom, hogy kicsit más leszek. Azt gondolom, hogy ezt nem kell magyaráznom miért.

Csodás kis kaland, pontosabban egy nagy kaland vár rám, amit remélek, hogy a kezdeti lelkesedésem és motivációm és a fejlődés iránti vágyam megmarad. Úgy  járókeretes pedagógus koromra és remélem méltó leszek a pedagógiához, a pedagógus szóhoz, a gyógypedagógiához és ahhoz, hogy azt mondják rám: gyógypedagógus vagyok. Egyenlőre csak azt mondhatom, hogy valami olyasmi, de igyekszem.

Így állok most a tanítás küszöbén.

További szép estét nektek!

2019. augusztus 17., szombat

Emberek - kérdések nektek

Breathe, Alessandro Passerini
Aloha!


Ma az emberekről fogok egy csöppet csipegetni a  gondolataimból.
Korábban már írtam nektek az emberi viszonyokról: Emberi viszonyok link- ez a  bejegyzés kicsit eltér az előbbitől.

Emberek- filozófiai, biológiai, szociológiai és pszichológiai értelemben egyaránt mást értelmezhetünk rajta...

Vajon több-e mint test?
 Más-e mint érzések, gondolatok összessége? 
Vajon lélek és szellem?
 Netán tán rezgés, energia? 
Vagy csak egyszerű anyag, ami olyan a világban, mint az agyag?
Mi is az ember?
Ki az ember? 
A táplálék lánc csúcsán helyezkedik el vagy apró porszem? 
Fenséges, vagy szánni való? 
Alkotó vagy romboló? 
Társas lény vagy magányos?
Vadász vagy áldozat? 
Ki az ember?
Meg tudjuk egyáltalán határozni? 
Mind ugyanazt értjük és gondoljuk róla?
Egyáltalán az embert, foglalkoztatja az ember? 
Ha igen milyen ember és miért?
Ha nem foglalkoztatja, miért nem?
 Nem érdekli önmaga? 
Nem érdekli a faja és lénye?
Megismerhetjük őt, őket az embert és az embereket teljes valójukban?
Létezik annyi kutatás és teória?
Annyi tudás, ami a rendelkezésünkre áll, hogy tudjuk egész pontosan kik és mik vagyunk? 

Ezekkel a kérdésekkel kezdem a gondolataimat, a  választ valahol megkapjuk mind majd, de nem itt és nem ezen a blogon.
Azt gondolom magunkban kell keresni. Az érzésekben, a tudásunkban, a szellemünkben és ott megtaláljuk ki az ember, és legfőképp azt, akik mi vagyunk.
Megtaláljuk ki ez az ember...

Szép hétvégét, remélem soraim gondolatokat ébresztettek!

Anyaság-szülőség-várakozás

  Kedves Olvasó!   Ha őszinte szeretnék lenni fogalmam sincs, milyen anya és szülő leszek, azt tudom, hogy feltehetőleg az aggódós, szigorú ...