Cicás bejegyzés :3

Sziasztok!

A mai bejegyzésem rendhagyó, mivel nem épp szokásos blogbejegyzés lesz.. hiszen az imádni való fekete cicákról készítettem egy fénylépes össze állítást. A kollázson internetes képek és a saját cicám is látható... aki igen valóban egy hihetetlen cica és szerintem, aki nem cicás ember, hanem kutyás biztos édesnek és viccesnek találná a fekete szőrpamacsot, aki olykor bearanyozza máskor pedig befeketíti a mindennapokat... ;)
Mentsége legyen, hogy egyébként tökéletes cica, egeret fog, nem torkos és még a kutyákat sem hergeli... egyetlen hibája talán az lehet, hogy igazán hisztis teremtés tud lenni, pedig fiú.

Szóval ennyit az én angyali Ördögömről. A bejegyzés tartalmáért elnézést, de egy kép láttan ki kívánkozott belőlem e szépséges szörnyeteg megosztása ^^.

Szóval kedves cica barátok és inkább kutyás emberek  köszönöm hogy olvastátok, a tej imádók és holdugatók barátjának bejegyzését.

Kellemes cicás, feketébe mázolt napot!

Emberi viszonyok

Sziasztok!

Egy pályázatra irt alkotás, ami nem került be, így publikálható.

 Nem egyszerű egy olyan témát feldolgozni, amit nap, mint nap átélünk, ami folyamatosan körbe vesz minket, hiszen minden pillanatban, minden percben táplálunk érzéseket embertársaink iránt, mindig van véleményünk, feltevésünk és egy fajta kapcsolatot mindenkivel tartunk.

Lássunk is pár példát erre:

Reggel gyalog elmegyünk a boltba a napi bevásárlást végezni. Útközben már a kapun kilépve látjuk, hogy a szomszéd locsol, így „jó reggel”-tel köszönünk neki és pár szót váltunk, tehát egy fajta viszonyt folytatunk, a szomszéd szerepünknek megfelelően.  Tovább haladuk az utcán, találkozunk pár ismerőssel ismételten üdvözüljük másikat és folytatjuk az utunk, egészen a boltig nem találkozunk senkivel. Belépünk az üzletbe, illedelmesen „Jó reggelt, kívánok!”- hagyja el az ajkaink. Veszünk egy bevásárlókosarat és elindulunk a sorok között, most a vásárló és egyben a fogyasztó szerepében tetszelgünk.  A helységben némi időtöltés és bevásárlás után a kasszához igyekszünk és fizetünk. A pénztárossal szót váltunk, megkérdezi, hogy kérünk e valamit, mi pedig saját ízlésünk szerint válaszolunk. Természetesen a kasszában ülő személlyel is viszonyt folytatunk, hiszen kapcsolatba lépünk és kommunikálunk egymással. 

Házastárs viszony. Szerintem az egyik legszebb játék, kapcsolat és természetesen kölcsönhatás, amit két ember ápolhat. Ebben a szerepkörben teljesedik ki az ember, ha megfelelő partnere van. Ha a felek egyformán értik és értékelik egymást, és a reakciókat, gesztusokat, gondolatokat a másik fél iránt.   Talán ez a fajta kapcsolat és kölcsön hatás, mi leginkább jellemzi az emberi viszonyokat, hiszen benne van a szenvedély, a tisztelet, szeretet, az egymásra figyelés, ezen kívül még, hogy adunk a másiknak és kapunk is valamit.

 A példák tengerén rengeteget lehetne úszkálni, így a csipegetést mindenki saját képzeletre bízom, de előtte úgy érzem, hogy még is van még valami, amiről érdemes lenne beszélni. Korábban említettem, hogy érzéseket táplálunk az embertársaink iránt. A legkedvesebb és legnemesebb érzések közé a csecsemő és az anya kapcsolatát és a kötődésüket helyezném el. Hiszen ez is egy viszony, egy nőnek a legkedvesebb ráadásul. A csecsemőnek, pedig az első emberi kapcsolata, a későbbi kommunikációjának a gyökere, hiszen a fogantatástól alakul ki, és egy életen át elkíséri.

 Vélemény és feltevés… ezekre is tettem némi utalást, melyre magyarázattal is tudok szolgálni.  A 21. században természetes az internet és az online terek varázslatos és olykor frusztráló világa, ami tele van véleményekkel, feltevésekkel, hírekkel, pletykákkal, információkkal és emberekkel. Emberekkel, kikkel kapcsolatba lépünk, kikkel kommunikálunk, információt osztunk meg, kiktől információt kapunk. E-mellett betekintést nyerhetünk a közösségi oldalakon, vagy különböző portálakon egymás világába, mire mi reagálunk, ki így, ki úgy. Alkottunk véleményt, képet.
E-fajta nyomokat, vagy morzsákat mi is hagyunk magunk után és itt jön a viszonya képbe… hiszen kapunk és adunk, kölcsönhatásban vagyunk... az utcán, az interneten, otthonunkban, a munkahelyünkön… bárhol, hiszen az emberi kapcsolatok hálója határtalan és mindenkit magával ragad.

Miként Gustaw Herling-Grudziński fogalmazott: “Az ember csak emberi viszonyok között lehet ember.”- saját észre vételem pedig, az emberi viszonyok tesznek minket emberré és önmagunkká.

Ápold az emberi kapcsolataid, légy nyitott a világra és élvezd a napot! 

Ablakból a világra

Sziasztok!

Nap sütéses napot, estét, ahogy tetszik...
A mai bejegyzésem hirtelen pattant ki a fejemből, igazából azt lehet mondani, hogy a társadalom nagyja inspirálta.
Első sorban elnézést! De tényleg mindenkitől, tudom ez nem lesz a legkedvesebb írásom, de úgy érzem, fontos, hogy publikáljam.

Gyakran sétálok az utcán, merengek, élvezem a pillanatot.. és az esetek többségében rohanó embereket látok... ide oda rohannak...  meg sem állnak csak egy pillanatra látni a sok nézelődés közepette. Mert kevés nézni, hiszen látni is oly fontos, főleg a mai világunkba...
Én tudom, hogy rohanó világban élünk, de kérdezem én... Igazából úgy tényleg.... Mennyien állnak meg egy naplementét megcsodálni? Egy mosolygó kis gyermekre rá mosolyogni? Vagy egy kutyát meg simogatni az utcán? A régi ismerősök, barátok, szomszédok, munka társak vajon mennyien vannak kik képesek egymásért az az napi munkájukat félre tenni ha találkoznak és egy kiadósat beszélgetni?  Nem sokan... Otthon ki az aki ki ül a kertbe vagy a teraszára és csak csendesen, mosollyal az arcán kémleli a saját kis környezetét? Vagy bent a szobában, nappaliban? Tudom a választ... kevesen.
Ezek után még kérdezném... olyan mennyi ember van ki a tükörben magára mosolyog?

Rohanó világ... rohannak a gondolatok, az érzelmek, és egyre kevesebb mindent tudunk észre venni és egyre kevesebb mindent tudunk igazán átélni.

Én úgy gondolom hiányoznak a mindennapi életből ezek a dolgok, az újra tervezés, a mosoly, a nevetés, a humor, vagy hogy meg lepjem a másikat... vagy a nézésemmel azt mondjam neki: "Fontos vagy nekem".

Hiányoznak... úgy, mint egy falat kenyér! Ne diétázz, egyél az élet szebbik oldalából... igyál a boldogság kútjából és nevess, őszintén, teli torokból!