Sziasztok!
Mai írásom oka, hogy már rég írtam és kaptam némi inspirációt, amit muszáj kiírni magamból....
Újra gondolt Kosztolányit játszom.. a sajátos játékommal, sajátos formában....
Sok kérdést feltettem, s sok kérdést te is nekem... Kérdem hát tőled...
Akarsz-e?
Akarsz-e velem játszani?
Akarsz-e velem élni?
Éltetni, lélegezni, remélni,
Félni, figyelni, alkotni, szeretni?
Akarsz-e pipacs mezőn heverészni,csillagokat nézni?
Eltévedni és megkerülni, ölelkezve összebújni?
Élvezni esőt, napsütést, hóesést és szellőt?
Pancsolni örömben, támaszként állni bánatban?
Akarsz-e kutya nyálas lenni velem?
Reggeli kávét inni mellettem?
Szeretnél-e velem ébredni,
Velem feküdni, álmodni és örök táncot járni?
Szeretnél-e velem és rólam mesélni?
Akarsz-e hát a végzetem lenni?
Még több kérdés, de koránt sem elég... ezért kérdem... Akarsz-e élni, mindig és mind örökkön?
Kérdéseken töprengős, válaszokat megnyerős szépséges estét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése